Andri Könyvmoly - Pillanatnyi elmezavar



Zavarba ejtő borító és tartalom. A külcsín alapján valami teljesen más belbecsre asszociáltam. Eléggé eszement amúgy.
Belbecs?
Úgy indul mint egy megtörtént önéletrajzi rész, majd átcsap kedves mesébe, ami aztán vált némi szürrealista, horrorszerű rémálomba, ami néhol vicces, néhol kevésbé, néhol véres, néhol pedig ki tudja milyen.
A könyv olvasása közben végig az járt az eszemben, hogy vajon az író mit ivott/szívott/szedett a mű megírása közben? Mert én is kérek!
A cím tökéletesen lefedi a tartalmat.
Néhol elvesztettem a fonalat. Néhol zavarba ejtett. Máskor jót szórakoztam, nevettem vagy rácsodálkoztam az emberi agy fantáziadússágára.
Azt viszont ha megveszek sem tudom megmondani, hogy tetszett-e igazán vagy sem. Olyan köztes talán. Van ami igen, van ami kevésbé.
A világ, világfelépítés, a "lények" nagyon klasszak és egyediek voltak. Igazán jó mese lett volna belőle (felnőtteknek)is, ha nincs benne vér és szex és egyebek.
A párbeszédek kevésbé voltak tetszetősek. Az erőltetett szót használnám talán rá. Nem mindig, de sokszor úgy éreztem.
Az elbeszélő részek megint okésak voltak. Kifejezőek.
A karakterek izgalmasak és jól kitárgyaltak. Viszont annyian voltak, mint égen a csillag. Alaposan bele keveredtem, ki-kivel van, ha kihagytam egy nap olvasást. De legalább a létrehozott lények és a nevek fantáziadúsak voltak.
Egy nagy kérdőjel maradta bennem a könyv végére.
Értem, mit akart megírni az író. Miről szólt. De mégis maradt a kérdőjel. Biztos azt olvastam, amit?
Vajon más is azt olvasta ki belőle mint én? Animák, emberek akik valami erő birtokában vannak, lényeg. Tiszta szimbolika.
Ráadásul szerintem egy kis bújtatott társadalomkritika is egyben.
Azt hiszem a jövőben még egyszer neki veselkedek ennek a műnek, mert elég komplex volt, egyszer nem elég.



https://adrikonyvmoly.blogspot.hu/2017/09/gregus-gabor-pillanatnyi-elmezavar.html